Tegnap voltam tanúja: Jött ki a 3. osztályos gyerek az iskolából, az éhes kistestvére rohant elé. MI AZ UZSONNA? - kérdezte türelmetlenül - Ami ezután történt, attól sírva fakadtam! EZ MAGYARORSZÁG 2018

Tegnap voltam tanúja: Jött ki a 3. osztályos gyerek az iskolából, az éhes kistestvére rohant elé. MI AZ UZSONNA? - kérdezte türelmetlenül - Ami ezután történt, attól sírva fakadtam! EZ MAGYARORSZÁG 2018


Szemtanúja voltam ma annak, amiről nem beszélnek a tévébe, nem plakátozzák tele vele a várost, és nem csinál róla élő adást egyik celeb sem. Ez a Magyar valóság, ami annyira keserűen érintett, hogy elsírtam magam. A történet nem túl hosszú, de annál tanulságosabb! Íme:

Épp mentem a gyerekem elé az iskolába, és az a szokás, hogy kint az iskola előtti zöld területen várják a szülők a gyerekeket. Hallottuk, hogy mozgolódás van az udvaron, és pár pillanat múlva nyílt is az ajtó. A gyerekek fáradt lestrapált arca IS megérne egy misét, de most nem ezért íródik ez a történet.

A mellettem álló hölgy, és a kislánya már alig várja, hogy megjelenjen a testvérke.Amikor megjelenik a srác, a lány azonnal szalad felé, és már messziről kérdezi:" Mi az uzsonna? Mi az uzsonna? " A srác lesüti a szemeit, és szomorúan így szól: "Megettem, mert éhes voltam, ne haragudj..."Látni kellett volna a kisebb gyerek arcát. Teljesen letört, és látszott rajta, hogy míg mások az iphone-ra vágynak, ő csak szeretne éhezés nélkül élni. Nem sokkal később megjelent az én gyerekem is, és ekkor a lelkiismeretem odavezérelt ehhez a csodálatos családhoz.

Az anyukához odaléptem, és halkan diszkréten megpróbáltam a tudtára adni, hogy én szeretnék rajtuk segíteni, mert én is nagyon szegény családból származom, és tudom milyen érzés nélkülözni. Mondtam neki,hogy nem akarom megsérteni őt ezzel, de ha szeretné a közeli SPAR-ba bemehetünk, és szívesen vásárolok nekik élelmiszert. A hölgy elutasította, és azt mondta, hogy nem fogadhat el segítséget, mert nem engedi a büszkesége.. Ekkor megtettem, azt amire sosem gondoltam volna, hogy én még valaha bárkinek is pénzt adok.

Elfordultam, kicsit távolabb mentem, és nagyon diszkréten kivettem a tárcámból 5000 forintot, összehajtottam, és a hölgy kezébe csúsztattam. Mindketten elsírtuk magunkat, és a gyerekek csak néztek értetlenül. Két idegen miért sír, és apa miért adott pénzt egy idegen Nőnek? Később elmagyaráztam a fiamnak, hogy minden alkalommal a lehetőségeinkhez képest segítsünk az igazán rászorulóknak. Azoknak, akik éhesek, sosem hagyhatjuk őket segítség nélkül! Remélem, hogy helyre áll ennek a szép családnak az anyagi helyzete, imádkozom értük!Kérlek terjesszétek, hátha mások is követik ezt a példát!

Az alábbi gombok segítségével oszthatod meg a cikket, ha fontosnak találod a mondanivalóját!