Ma egy idős nénike vásárolt előttem a húsboltban, de csak a kasszánál jött rá, hogy nincs elég pénze kifizetni amit vett - Ami ezután történt, arról szeretném, ha mindenki tudna!

Ma egy idős nénike vásárolt előttem a húsboltban, de csak a kasszánál jött rá, hogy nincs elég pénze kifizetni amit vett - Ami ezután történt, arról szeretném, ha mindenki tudna!




A következő történetet Váczy Laura osztotta meg az egyik legnagyobb facebook csoportban és többek között velünk is. Mi is így teszünk most, hogy lássa csak meg az ország.. sajnos a közöny és az embertelenség még mindig nagy úr nálunk Magyaroknál (is):

“Sziasztok, ezt muszáj megosszam veletek.. Helyszín Pest, a központi vásárcsarnok és az egyik ott lévő hentesbolt…Már sokszor megfogadtam, hogy nem vásárlok ott, mert minden más feledik pultos hiper bunkó, de istenem, a vevőket sem kell félteni, mindenkinek lehet rossz napja, és a többi. Minap siettem, beálltam a sorba, előttem egy alacsony, őszes fehér hajú, öreg néni, 75+. Viszonylag rendezett külső, házilag ondolált haj, sötétzöld dzsörzéblúz, az a tipikus dédi… Nézegeti a húspultba kirakott mindenfélét, látszik, hogy bizonytalan. Rosszul lát, nagyothall, ez rögtön kiderül, ahogy a pultos rádörren: Tessék! Mit adhatok? Néni nem hallja, még mindig bizonytalanul nézi a rengetegféle árut. Pultos még nagyobbat dörren: Tessék kérni!!! A néni rámutat az egyik ott kirakott húsra: tessék mondani, ez a hús mennyire friss? Pultos: Nem friss, de mai! Néni: Tessék? Pultos ordítva: Mondtam, hogy mai, de kora reggel jött tehát nem a legfrissebb!! Tessék kérni!

Néni: Én lehetőleg valami friss csirke mellett szeretnék… Pultos rámutat a véres lében lévő csirkemellekre: ez jó lesz? Néni nem hallja, mit kérdez a nő, visszakérdez: Tessék? Pultos már tajtékzik: Ez a csirkehús!!!! Jó lesz, vagy mi az isten?

– Itt már közbe akartam lépni, hogy segítsek, mert kezdtem magam rosszul érezni. – Néni nagyon halkan, félve mondja: Fél kilót szeretnék.. A pultos zacskóba dobálja a kimért húst majd felb&ssza a mérlegre, majd kicsapja a pultra a zacskót: 700 forint. Néni: Tessék, mennyi? Pultos ordítva: 700!!!! A néni ebben a pillanatban szó nélkül kifordul a sorból, nincs ennyi pénze, ez teljesen világos… Előveszem a pénztárcámat, hogy kifizetem neki, ezalatt a pultos: Nab*zdmeg! (?)- és a zacskót felmarkolja, majd hátradobja (??) a bódé hátsó részébe.

Én ezen – pedig láttam már karón varjút – teljesen lesokkolódtam, kezemben a nyitott pénztárcával nem tudtam eldönteni, hogy a pultost küldjem el a jó édesanyjába, vagy a nénivel próbáljam meg felvenni a kontaktot. És ez a két másodperces lefagyás elég volt arra, hogy -magam sem értem, hogyan, hiszen ilyen gyorsan nem közlekedhet senki- a néni eltűnjön a tér forgatagában.

Sehol nem volt már, percekig kerestem, hová tűnhetett és hogyan? Egész nap nagyon rosszul éreztem magam emiatt… hétszáz forint. Emberek… “emberek”?! Arra kérlek titeket légyszíves Osszátok ezt meg, lássa csak kis hazánk, hogy sajnos a közöny és embertelenség még mindig nagy úr nálunk itt nálunk.. Ja és az idősekkel szembeni tisztelet hol marad?! Szomorú vagyok, nagyon szomorú…

Az alábbi gombok segítségével oszthatod meg a cikket, ha fontosnak találod a mondanivalóját!