Zacher Gábor keményen megmondta: Olyan nyelven kell szólni az emberekhez, hogy Ezt az is megértse, aki összesen 500-600 szót használ! A magyarok egészségi állapota azon a szinten áll, ahol a magyar futball!

Zacher Gábor keményen megmondta: Olyan nyelven kell szólni az emberekhez, hogy Ezt az is megértse, aki összesen 500-600 szót használ! A magyarok egészségi állapota azon a szinten áll, ahol a magyar futball!




„Olyan nyelven kell szólni az emberekhez az egészségtudatosságról, hogy az is megértse, aki összesen 500-600 szót használ” – summázta Zacher Gábor toxikológus az Auchan új kezdeményezésének létjogosultságát. Az áruházlánc ugyanis azt találta ki, hogy szakemberek által felállított kritériumrendszer alapján kiválogatja a több ezer féle árucikke – egyelőre élelmiszerek – közül az egészségeseket. Az élet kék fantázianévvel ellátandó termékek közé biztosan nem jutnak be például a pálmaolajat vagy transzzsírokat, illetve mesterséges színezékeket tartalmazók, illetve az alkoholok. Az egyszerű, ám a hétköznapi bevásárlást segítő listázás kommunikálásához passzolóan pedig a populáris, tömegekhez szóló sztártoxikológust választotta ki a hiperlánc.

A magyar felnőttek 54 százaléka elhízott, a középkorú férfiak körében 71 százalék ez az arány. A lakosság több mint kétharmada pedig tíz percet sem sportol naponta – sorolta az egészséges étkezés melletti érveket Zacher. Ami a halálozási mutatókat illeti, Magyarország az EU-ban az ötödik helyen áll, és 2015-ben 4,2 százalékkal többen haltak meg, mint egy évvel korábban. A leggyakoribb halálozási okok közt pedig éppen azok a betegségek szerepelnek, amelyek a rossz táplálkozással kapcsolatba hozhatók, így a szívinfarktus, a stroke és a daganatos megbetegedések közül a vastagbélrák. „A felnőttek mindössze 57 százaléka vallja magát itthon boldognak, miközben a fejlett nyugati országokban jellemzően 70 százalék feletti ez a mutató” – hangsúlyozta Zacher, aki szerint az elhízás mértéke fordítottan arányos az iskolázottsággal. "Magyarország egészségi állapota azon a szinten áll, ahol a magyar futball" – tette hozzá.



Laborban ugyan nem vizsgálják be az Auchanban kapható termékeket, ahogy Zacher fogalmazott: „merünk hinni a beszállítóknak, akiknek úgyis meg kell felelniük az élelmiszerkönyv egyre szigorúbb előírásainak”. Persze olyan is előfordult már az eddigi vizsgálatok kapcsán (a kék termékek mai debütálásáig 1050 árucikket csekkolt a szakértőcsapat), hogy a gyártó kikérte magának: az ő csomagolt kenyerét miért nem válogatták be. „Csak a feltüntetett összetevők alapján tudunk dönteni, a szóban forgó kenyérnél pedig nem szerepelt a zacskón a magasabb rosttartalom” – jelezték a szakértők. Hosszú távon viszont szeretnének „pluszpontot adni” azoknak a portékáknak, amelyeknél nyomon követhető az út a termeléstől az áruházig. Előnyben részesülhetnek a minél kevésbé feldolgozott élelmiszerek, valamint a fair trade beszerzésűek.


Mivel olyan termék nem létezik, amely minden szükséges tápanyagot tartalmaz, ezért a változatos étrendet ajánlja a szakértőcsapat másik tagja, Hegyi Adrienne dietetikus, aki szerint a magyarok meglehetősen egyhangúan és rendszertelenül táplálkoznak. Bár a sófogyasztás az utóbbi években kicsit csökkent, de még mindig jóval magasabb a javasolt napi 5 grammnál: a férfiak 18, míg a nők átlagosan 11 grammot visznek be a szervezetükbe sóból, a gyerekek pedig 10-12 grammot. Zöldségből és gyümölcsből napi 40 dekagramm volna az ideális fogyasztás, ám az átlag még a 30 dekát sem éri el. A cukorfogyasztás ugyan megfelel annak az „előírásnak”, amely szerint a napi energiabevitel 10 százaléka alatt illene tartani – ma nagyjából annak 7-8 százalékát éri el –, csakhogy a teljes energiabevitel jóval nagyobb a tanácsosnál.

Az alábbi gombok segítségével oszthatod meg a cikket, ha fontosnak találod a mondanivalóját!